Működés közben kitámasztott, változtatható kinyúlású emelőtargonca fővizsgálata, szerkezeti, biztonságtechnikai vizsgálata Targoncák túlterheléses teherpróbája, komplett üzembehelyezés Gépi meghajtású targoncák, gyalogkíséretű targonca, mindenféle targonca, emelőgép szakértő általi korrekt felülvizsgálata Elektromos gyalogkíséretű targonca vizsgálata Emelőgépként üzemeltetett betonpumpa kötelező biztonsági vizsgálata Szemétszállító, hulladékgyűjtő felépítményes járművek kötelező időszakos vizsgálata Kotró-rakodógép felülvizsgálata, műszaki vizsgához is Speciális földmunkagépek időszakos vizsgálata Szeméttömörítő vizsga, üzembehelyezés Toronydaru komplett emelőgép vizsgálata Horgos hátrarakodó vastelepes emelőgép üzembehelyezés, műszaki előtti fővizsgálatok Négyoszlopos csápos emelő üzembehelyezése, időszakos vizsgálatok lebonyolítása Járműemelők, csápos emelők felülvizsgálata Aknaperem emelő üzembehelyezés, komplett emelőgép vizsgálat Ikergémes emelők, kétkaros rakodó, konténeres jármű műszaki vizsgához szükséges jegyzőkönyv kiállítás Jármű emelő, csápos emelő időszakos biztonsági szempontú áttekintése Vibrációs talajtömörítő földmunkagépek kötelező munkavédelmi biztonsági vizsgálatai Híddaru, futódaru, emelőgép szakértő általi időszakos vizsgálata, üzembehelyzés Önjáró személyemelő, mozgó munkaállvány szakértő általi időszakos fő-, szerkezeti vizsgálata Hidraulikus, hidro-pneumatikus krokodil gépjárműemelő túlterheléses teherpróbája Karos-láncos emelő, kézi láncos emelő időszakos munkavédelmi gépvizsgálat Autódaru túlterheléses teherpróbája, túlterhelésgátló és nyomatékhatároló rendszer működésének emelőgép szakértő általi ellenőrzése

Daru, híddaru, bakdaru, futódaru, rakodódaru szakértés, időszakos vizsgálat

Emelőgép szakértővel országosan!

 

Hogyan is történik, és mi alapján egy-egy daru időszakos vizsgálata?

Alapvetően a szerkezeti és fővizsgálatok: daruk, híddaruk, rakodódaruk, futódaruk, autódaruk, stb. esetén, az MSZ 9721 szabványsorozat előírásainak megfelelően történnek. Itt vannak előírva, hogy milyen időszakonként, melyik gépfajtánál, mit, hogyan kell megvizsgálnia illetékes személynek, vagy erre akkreditált intézménynek. Egy újonnan üzembehelyzett darut, mint bármilyen más emelőgépet, üzembeállítás előtt egy ún. üzembe helyezés előtti munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatnak kell alávetni. Nagyon fontos! Emelőgép, daru üzembehelyezése előtt annak fővizsgálatát el kell végezni - (emelőgép szakértő, akkktreditált vizsgálólabor, munkabiztonsági szakértő (emelőgépre kiterjedően) végezheti el csak a vonatkozó jogszabály alapján (47/1999 GM rendelet, EBSZ)), tehát nem elég egy munkavédelmi szakképesítés hozzá, hiszen nem csupán munkavédelmi szaktevékenység ebben az esetben! Helyhezkötött gépi meghajtású daru (pl. híddaru, futódaru, bakdaru, stb.) esetén ez különösen érvényes. Daru szerkezeti vizsgálatok és fővizsgálatok rendszerességéről egyébiránt az MSZ 9750 szabvány ír. Különleges kialakítású daru, pl öntödei futódaru esetén rövidebb időköz is lehetséges, mint amit az MSZ 9750 előír. Megjegyzés: Az ütemezést célszerű, ha az adott cég daru emelőgép ügyintézője határozza meg, és olyan ütemtervben rögzíti, amely egy évre előre meghatározza a vizsgálatok időpontját, hiszen neki vannak olyan emeléstechnikai információk a birtokában, mint pl. napi használati idő, terheléskihasználtság, stb., ami ennek pontos megállapításához elengedhetetlen. A vizsgálatok megtörténtét a vizsgálatot végző személyek a Darunaplóban, az emelőgépügyintéző a Darukönyvben, emelőgépnaplóban vezeti. A daruhoz tartozó emeléstechnikai teherfelvevőeszközöket (pl. emelőmágnes, stb.) a daruval együtt vizsgálat alá kell vetni. A vizsgálat befejezése után, minden burkolatot a helyére kell szerelni, üresjárati próbát kell tartani, eközben ki kell próbálni valamennyi biztonsági berendezés működőképességét. Indokolt esetben fékpróbát is kell végezni. Kötetlen pályán mozgó daruknál a vizsgálat csak az önjáró alépítményen kívüli részekre terjed ki általában. Az önjáró autódaru alépítményvizsgálatait a KPM hatóságai végzik, ha a daru a közúti forgalomban is részt vesz. Ha nem vesz részt, akkor ennek emeléstechnika területéhez tartozó munkavédelem törvényei általi követelményekre kiterjedő vizsgálatát külön kell elvégeztetni és az emelőgép naplóba, kisérő dokumentációba be kell jegyezni a megtörténtét.

Hogyan is zajlik egy emelőgép, vagy futódaru, híddaru időszakos felülvizsgálata, mik az üzemeltetés sarkalatos pontjai?

Ezeket sokan félreértelmezik, hiszen egy emelőgép üzemeltetése nem kizárólag a műszaki követelmények kielégítését igényli, hanem az élet- és vagyonbiztonságét is, ezért nem elengendő csupán üzembeállításkor felülvizsgálni, hanem meghatározott időszakonként ismételt ellenőrzésére van szükség. Ezen rendszeres ún időszakos vizsgálatokon kívül, minden olyan esetben ismételt vizsgálatot kell tartani, mint pl, ha egy darut áthelyeznek egy másik munkakörnyezetbe, hiszen megváltozik a kiszolgált technológia, ha átalakítják az adott darut, alapvető biztonságtechnikai módosítás vált szükségessé rajta. Ilyen esetek pl.bakdaruk, kábeldaruk, híddaruk, gémes daruk, emelési, haladási sebességek módosításakor, sodronykötél cserekor. Van ún. statikus vizsgálat (általában a szabvány szerint, üzemi terheléssel....gépkönyv szerint lehet továbbra is ez 25%-al több is ennél, erre oda kell figyelni egy hozzáértő szakértőnek), amikor pl. futódaru, híddaru esetén pl. a futómacskát, olyan helyzetbe állítjuk, hogy a daruhíd behajlása a lehető legnagyobb legyen. E művelettel a darut a legkedvezőtlenebb helyzetbe hozva vizsgáljuk. A horogra a gép és daru teherbírásának megfelelő tömeget, vagy tipusvizsgálat esetén, 25%-kal meghaladó terhet helyezünk, és azt kb. 100 mm magasságban 10 percig megtartjuk, majd ha ezen idő eltelt, a terhet leeresztjük, és megnézzük a szerkezetet alakváltozás kihajlás, lehajlás, maradó deformáció szempontjából.Konzolos daru teherpróbáját két helyzetben is vizsgáljuk, mindkét szélső helyzetében. Híddarut a sínen, a talajtámaszoknál kell megállítani, és a támaszköz közepén kell terhelni. Általában a legkedvezőtlenebb helyzetben kell alkalmazni a különféle daruk teherpróbáját, autódarukon a terhelési diagrammjuk, legalább 3 különböző pontjánál, stb. Dinamikus daru vizsgálat esetén, a szerkezet, és emelőgép berendezésének, biztonsági berendezéseinek működés ellenőrzését végezzük el, és ellenőrizzük, hogyan állnak ellent az indításkor, fékezéskor fellépő hatásoknak, erőknek. Névleges teherbírásának 10%-kal megnövelt értékével végezzük az adott daru esetén, ha lehetséges. Többszöri emelés süllyesztés, és fékezés közben vizsgáljuk az egyes szerkezeti elemekt. Ha a daru többemelőműves, akkor minden emelőművön elvégezzük ezen próbákat. Az alkalmazott legnagyobb terhet többnyire az határozza meg, hogy az adott emelőgép terve szerint az emelőművek a terhet közösen, vagy külön-külön működve emelik. Ha a vizsgálatok során maradó alakváltozás történik, vagy tapasztalható, akkor a darut nem szabad tovább üzemeltetni, ilyen esetben először a maradó alakváltozás okát kell kiderítenie emelőgép szakértő személynek. Később az adott gép és daru üzeme alatt műszakos vizsgálatot is kell végezni rajta, minden nap, használat előtt, és közben is, ha hosszabb időre leálltak vele.

Daru fővizsgálat

Fővizsgálatok tulajdonképpen, ún. üzemi, és túlterheléses teherpróbákkal kibővített szerkezeti vizsgálatok. Fővizsgálatnál az MSZ 9721 emeléstechnikai előírásai szerint még a következő vizsgálatokat is el kell végezni: az érintésvédelem és a szigetelésellenállás mérés értékelése; emelőgépnapló, kisérő dokumentáció ellenőrzése, pálya: feljárók, kilépő- és kezelőerkélyek, karbantartó állások, a pályatartó oszlopai, sínek állapota, rögzítése, a pályák alépítménye (talaj szinti létesítés esetén), pálya menti vezetékek tartószerkezete, a pálya torzulása, kígyózása (MSZ 15030 szerint); acélszerkezeti kötések: hegesztési varratok folyamatossága, szegecs, csavarkötések; gépészeti berendezések: hajtóművek fogaskerekei, kenőanyag, csapágyazások, festés: szín és alakjelzések; vezérlő berendezések: alsókormányzásra szolgáló kezelőszervek, működtetö készülékek jelzései, a daru teljes kábelrendszere: sérült, toldott, kopott, szennyezett állapota; az emelőgép, daru, csörlő, emelődob használata közben, a hatályos előírások teljesítéséhez szükséges átalakítások, változtatások (pl. a daruhíd, gém, torony portálszerkezet, stb.), járdák, korlátok, ki- és átjárók, búvónyílások, a daru helyszükséglete, a híd- és teherhordó szerkezetek behajlása (méréssel az MSZ 6726, MSZ 9749, és a 15030 szerint stb.), emelőgép daru acélszerkezet, feljárók, korlátok, daru létesítés biztonsági távolságai, valamint az emelőgép daru műszaki dokumentációjában esetleg megemlített egyéb szerkezetek vizsgálata is szükséges lehet;

Daru szerkezeti vizsgálat

A daruk emelők, emelőgépek, elektromos láncos emelődobok, emelő csörlők, egyéb emelőgépek szerkezeti vizsgálatát és módját, az alábbi főbb szerkezeti egységenként kell az MSZ 9721-ben leírt részletességgel végezni: - darupálya: darupálya-végütköző, darupálya menti véghelyzetkapcsoló mechanizmusa; rugalmas ütköző, tengelykapcsolók, futókerekek állapota, csapágyak, tengelyek, kötéldob kapcsolódása, csapágyazása, fékek, fékbetétek, érintésvédelem, szigetelésellenállás mérés értékelése; fékek tehertartása; emelőkötelek állapota, kötélvégek rögzitése, egyéb kötelek állapota, figyelmeztető, tájékoztató táblák és feliratok; acélszerkezet: korlátok, véghelyzetkapcsolót működtető mechanizmus; fogaskerekek védőburkolatok; horogszerkezet, kötélkorongok, horog rögzítése, horogszáj, kiegyenlítő kötélkorongok, emelő csiga sor, pálya menti vezetékrendszer, reteszelések, végálláskapcsolók, kapcsolószekrények reteszelőkapcsolói, túlterhelésgátló, nyomatékhatároló; stb. Emelő csörlők esetén pl. még az MSZ EN 14492-1: Daruk. Gépi hajtású csörlők és emelők. 1.rész: Csörlők szabványban előírtakat is figyelembe kell venni az időszakos vizsgálatok során...

 

A fentieket írta: Dénes János