Aszfalt finisherek, útépítőgépek Vibrolapok, vibrációs döngölőgépek Járműre szerelt rakodódaruk Járműre szerelt rakodódaruk Földmunkagépek Láncfűrész, motorfűrész Rakodódaruk Mobildaruk, autódaruk Bobcat Működés közben kitámasztott, változtatható kinyúlású emelőtargonca fővizsgálata, szerkezeti, biztonságtechnikai vizsgálata Lánctalpas mini homlokrakodógép Kotrógépek, rakodógépek, földmunkagépek Körkötelek, hevederek, műanyag alapú poliészterszálas függesztékek, seklik, gyűrűscsavarok Targoncák túlterheléses teherpróbája, komplett üzembehelyezés Elektromos gyalogkíséretű targonca vizsgálata Emelőgépként üzemeltetett betonpumpa kötelező biztonsági vizsgálata Szemétszállító, hulladékgyűjtő felépítményes járművek kötelező időszakos vizsgálata Kotró-rakodógép felülvizsgálata, műszaki vizsgához is Speciális földmunkagépek időszakos vizsgálata Szeméttömörítő vizsga, üzembehelyezés Toronydaru komplett emelőgép vizsgálata Horgos hátrarakodó üzembehelyezés, műszaki előtti fővizsgálatok Négyoszlopos csápos emelő üzembehelyezése, időszakos vizsgálatok lebonyolítása Járműemelők, csápos emelők felülvizsgálata Aknaperem emelo üzembehelyezés, komplett időszakos vizsgálat Ikergémes kétkaros rakodó, konténeres jármű műszaki vizsgához szükséges jegyzőkönyv kiállítás Autó emelő, csápos emelő időszakos biztonsági szempontú áttekintése Vibrációs talajtömörítő földmunkagépek kötelező munkavédelmi biztonsági vizsgálatai Híddaru, futódaru, emelőgép szakértő általi időszakos vizsgálata, üzembehelyzés Önjáró személyemelo, mozgó munkaállvány szakértő általi időszakos fő-, szerkezeti vizsgálata Hidraulikus, hidro-pneumatikus krokodil gépjárműemelő túlterheléses teherpróbája Autódaru túlterheléses teherpróbája, túlterhelésgátló és nyomatékhatároló rendszer működésének emelőgép szakértő általi ellenőrzése

Csápos emelő, autó emelő és az időszakos vizsgálatok.Gépkontroll Mérnök Szakértő Iroda Kft.

 

Autotechnika folyóiratban megjelent szakcikkeink

 

Emelőgépek a járműtechnikában 1.rész/ Autotechnika 2012/07.hó <-----Katt ide elolvasásához


Időszakos vizsgálatok a járművekkel kapcsolatban álló emelők területén


Napjainkban a gépjárművek számának emelkedésével együtt jár a velük valamilyen módon kapcsolatba hozható emelők térhódítása. Megtalálhatók köztük, a járművek karbantartása, javítása során használt emelők (aknaperem emelő, hidraulikus palackemelő, krokodil emelő, csápos emelő, motorkiemelő (zsiráf), ollós emelő, stb.), a járművekre szerelt emelők (különféle személyemelő szerkezetek, emelő hátfalak, rakodódaruk, stb.), és a járműgyártók alvázaira szerelt, ún. autódaruk, terepjáró mobildaruk. Ha a járművek karbantartása, javítása területén használt emelőket nézzük, már ezeknek is több fajtája van, amik gyakorlatilag, főleg az emelés módjában térnek el egymástól.  (Leginkább 2- vagy 4 oszlopos csápos emelők és emelő rámpák a használatosak, esetleg aknaperem emelő, de példának okáért van 1, 3, 6 oszlopos emelő is, valamint megkülönböztetünk a járművet alvázánál fogva, illetve kerekeinél fogva tartó típus is.) Ezen emelők között, veszélyesség, és gyakoriság szempontjából a csápos emelő áll az élen. Mindezt főleg annak köszönheti, hogy az alátámasztás nélküli jármű alatt történik a munkavégzés, így a többnyire súlyos személyi, vagy anyagi sérüléssel járó balesetek bekövetkezésének kockázata igen magas. Csápos emelők tipikusan 2 függőleges oszlopból, és az azokhoz csatlakozó egy-egy pár állítható hosszúságú, teleszkópikus reteszeléssel helyzetben tartott emelőkarból állnak, végükön a járműn található emelési pontokhoz csatlakoztatható, gumilapokkal ellátott, csavarorsós fémtányérok találhatók. Kezdetben a karok egyenlő hosszúságúak voltak, (manapság is létezik ezen típus, ilyenkor mindkét kar azonos módon terhelhető, és kétirányú ráállást is biztosít, de ne feledjük, hogy véletlenül se terheljük túl a karokat, azaz, az emelő teherbírása, és a karok külön külön való teherbírása is fontos szempont...), majd a front meghajtású, orrnehéz autók elterjedése miatt, az elülső karok rövidebbek, a hátulsók hosszabbak lettek. Amennyiben csavarorsós emelőegység segítségével történik az emelés, akkor ezek a karok egy olyan ún. főanyához csatlakoznak, ami alatt egy biztonsági csavaranya is található, ennek feladata a főanya szakadása esetén, az emelt gépjármű kismértékű elmozdulását követő megtartása, amennyiben állapota megfelelő. Könnyen belátható, hogy rendszeresen ellenőrizni kell, mind a főanyát, mind pedig a biztonsági csavaranyát, és az előzőekben említett emelőkarok reteszelő mechanizmusát, mindezek létfontosságúak az üzemeltetés során.  Gondoljunk csak bele, ha pl. a karok nem reteszeltek a jármű erő hatására elmozdulhat, így az leeshet, esetleg megsérülhet. Ez a reteszelő egy fogasléces mechanizmus a csápos emelő karjain, ami leeresztéskor automatikusan kiold, egyébként rugóerő zárja az alső helyzet elhagyása után pár centivel. (A hidraulikus csápos emelők természetesen különálló zuhanás elleni reteszelővel is el vannak látva, ami a merev oszlopokhoz rögzíti bereteszeléskor a csápos emelő karojait, hiszen itt a terheletlen biztonsági csavaranya hiányzik a konstrukcióból.) (Megjegyzés: időszakos vizsgálatuk általában egyik fő szabványa az MSZ 07-4446-os, ami már nem egy mai kiadás, de használható, és érvényben levő). Ezen gépek (legyen az csápos emelő, autó emelő, stb.), berendezések működtetése során az üzemeltető felelőssége, a munkavédelmi, munkabiztonsági, technológiai és a műszaki üzembiztonsági követelmények megteremtése, figyelemmel kísérése, mivel az eszközök idővel kopnak, használati tulajdonságaik, biztonsági berendezéseik megváltoznak, így üzemeltetésük egyre több veszélyt rejt magában. Az ún. munkavédelmi gépvizsgálatok, a munkavédelem szakterületén belül, a legösszetettebbnek számítanak. Az időszakos gépvizsgálatok elvégeztetése a vonatkozó szabványok, jogszabályok alapján, műszakilag elősegíti a gépek balesetmentes használhatóságát, az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek megvalósítását és nem utolsó sorban a jogszabályoknak való megfelelést. Munkavédelmi törvény írja elő, hogy amennyiben van az adott gépre, technológiára miniszteri rendelet alapján életbe léptetett biztonsági szabályzat, akkor annak megfelelően kell eljárni vizsgálatuk során. Nézzük csak, hogy mit is takar ez az emelőgépek területén? Itt létezik egy ún. Emelőgép Biztonsági Szabályzat, amely a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet alapján lett hatályba léptetve. AZ EBSZ szerint időszakos vizsgálatok körébe tartozik, az időszakos biztonsági felülvizsgálat, a szerkezeti vizsgálat és a fővizsgálat is, amelyek elvégeztetéséről az emelőgép tulajdonosának kell gondoskodni, erről jegyzőkönyvet kell kiállítani, amelyet a vizsgálatot végzőnek aláírásával kell hitelesítenie. Itt szeretném megjegyezni, hogy létezik egy ún. műszakos vizsgálat is, amelyet az adott emelőgép minden munkakezdésekor el kell végezni, akkor is, ha pl. a kezelő elmegy ebédelni, és ezt követően szeretné ismét használatba venni azt, és amelyet igazolhatóan el is kell végeznie.
Emelőgép vizsgálatok fajtái:

  • üzembehelyezést megelőző, munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok
  • üzembehelyezés, melynek feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok megléte, és ami elrendelése az üzemeltető kötelessége
  • időszakos biztonsági vizsgálatok (fővizsgálat, szerkezeti vizsgálat, biztonságtechnikai vizsgálat)

Mielőtt továbbhaladnánk, néhány szót szeretnék ejteni, egy nagyon fontos tényezőről, ami meghatározó az emelőgépek (pl. aknaperem emelő, csápos emelő) tervezése, üzemeltetése, vizsgálata során. A felülvizsgálatok időintervallumának fő befolyásoló tényezője a használat gyakorisága, és az igénybevétel nagysága, amelyek nyilvánvalóan kimagasló kockázatot jelentenek, úgy a kezelő, mint esetleg a berendezés közvetlen környezetében levő munkások, anyagi értékek számára. Ezért az adott emelőgépet és annak részegységeit, a változó terhelési viszonyok (terhelés nagysága, valamint annak időbeli gyakorisága szerint) és az üzemmód változásai miatt is, mindezeket figyelembe vevő ún. üzemi csoportszámba sorolják. Érthető, hogy másként kell tervezni, vagy időszakos (fő- és szerkezeti) vizsgálatnak alávetni egy emelőgépet, ami folyamatos üzemben, nagy tömegeket, magas környezeti hőmérséklet mellett mozgat, mint egy olyat, amit napi egy-két alkalommal, vagy esetleg évi néhány alkalommal, mondjuk karbantartó feladatra használnak, kis terhek emelése során. Megkülönböztetünk szabványok szerint meghatározott, és gyártók általi, tulajdonképpen termékkiválasztást segítő üzemi csoportszám besorolásokat is. Ezekhez egymással bizonyos módon összeegyeztethetők, így az időszakos vizsgálatok szükséges időintervallumának megválasztásához támpontot nyújtanak. Ezen vizsgálatok során ellenőrzik tulajdonképp, hogy az emelőgép üzemeltethető-e rendeltetésszerűen, biztonságosan. Ennek részét képező fő- és szerkezeti vizsgálatok alkalmával (mely üzemi csoportszámának megfelelő időközönként történik) vizsgálja a szakértő, hogy nincs-e az egyes szerkezeti elemeken sérülés, kopás, maradó alakváltozás, egyéb rendellenesség, működőképesek-e a biztonsági berendezések, fékek, fékbetétek, kuplung, vészkapcsoló, stb., az emelőgép megfelel-e a rá vonatkozó előírásoknak, védettsége megfelelő-e a használat közben veszélyt jelentő okok ellen, megtörténtek-e a szerkezeti vizsgálatok, és az ott tapasztalt hibák kijavítása megtörtént-e. A szabványban előírt jelölések, piktogrammok, dokumentáció meglétének ellenőrzése szintén feladat a vizsgálat során. Tulajdonképpen a fővizsgálat egyben szerkezeti vizsgálatnak is minősül, annak egyfajta kibővített változata, annyi különbséggel, hogy üzemi-, és túlterheléses teherpróbákat is tartalmaz.

 

 

 

Üzemi csoportszám

Szerkezeti vizsgálatok időköze

Fővizsgálatok időköze

1

1800 üzemóra, vagy 8 hónap

4800 üzemóra, vagy 24 hónap

2

1400 üzemóra, vagy 7 hónap

4200 üzemóra, vagy 21 hónap

3

1200 üzemóra, vagy 6 hónap

3600 üzemóra, vagy 18 hónap

4

800 üzemóra, vagy 4 hónap

2400 üzemóra, vagy 12 hónap

5

400 üzemóra, vagy 3 hónap

1200 üzemóra, vagy 9 hónap

   Üzemi csoportszám, és a felülvizsgálatok időközének összefüggése táblázatosan

Mint a táblázatból is látható, minden fővizsgálatot, 2 db szerkezeti vizsgálat követ. Biztonságtechnikai felülvizsgálatkor, melyet legalább 5 évenként, vagy az emelőgép környezetének (Pl.: kiszolgált technológia) megváltozásakor végez a szakértő, szemrevételezéses és működési vizsgálat során ellenőrzi a szabványban előírt jelzések, piktogrammok, és a jogszabályban előírt dokumentáció meglétét, elvégzi a gép konstrukciójának, és környezetének biztonságtechnikai szempontból való értékelését, ellenőrzi a vizsgálati, karbantartási rendet (nyilvántartás, üzemi csoportszámba sorolás, vizsgálatok ütemezése, kezelőszemélyzet képzettsége, stb.). Amennyiben az eredeti konstrukcióhoz képest megváltozott a gép, ezt is eme vizsgálat keretében, kell kiértékelni biztonságtechnikai szempontból, ennek alapján javaslatot kell tenni az esetleges korszerűsítésre, amennyiben ennek kivitelezése gazdaságossági, és egyéb szempontokból nézve lehetséges.
Minden esetben az elvégzett vizsgálatok megállapításairól jegyzőkönyvet állít ki a vizsgálatot végző, melyet az emelőgép dokumentációjának mellékleteként kell csatolni. Emelőgép időszakos vizsgálatára az EBSZ 7.2.10. pontja alapján, emelőgép szakértő (GD-36 kódszámú) jogosult. Itt álljunk meg egy pillanatra. Nézzük ki is pontosan az emelőgép szakértő? Szintén az EBSZ 5.3. pontja szerint, emelőgép szakértői tevékenység ellátásával az bízható meg, aki:
- az adott emelőgép típus (fajta) vizsgálatára akkreditált vizsgálólaboratórium vizsgáló munkatársa, vagy
- szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik.

 

EBSZ szerint emelőgépek vizsgálatára való jogosultságok áttekintése táblázatos formában


Fővizsgálatra jogosult

Szerkezeti vizsgálatra jogosult

Biztonságtechnikai vizsgálatra jogosult

GD-36: Emelőgép szakértő

GD-36: Emelőgép szakértő

GD-36: Emelőgép szakértő

 

Emelőgép vizsgáló: A vizsgálandó gép tekintetében 5 éves karbantartói gyakorlattal rendelkező, emelőgép karbantartó

 

Emelőgép ügyintéző: csak 1000 kg terhelhetőséget meg nem haladó emelőgép, valamint a személyt 1,5m-nél magasabbra nem emelo, olyan emelogép esetén, ahol a kezelő munkahelye az emelokocsin van, tehát fővizsgálatra csak ezt engedi számára a törvény!

Emelőgép ügyintéző

 

A jogosultságokat a Magyar Mérnöki Kamara honlapjának (www.mmk.hu/nevjegyzek ) névjegyzékében lehet leellenőrizni. Sajnos gyakran lehet találkozni nem hozzáértő, vagy jogosulatlanul kiállított, „papírgyártók” által készített, szakmailag színvonaltalan jegyzőkönyvekkel. Ennek egyik fő oka egy tévhit. Néhány üzemeltető ugyanis tévesen azt gondolja, hogy ezek a jegyzőkönyvek csak papírlapok, amiket a munkavédelmi hatóság számára kell mindössze kiállíttatniuk, és amik valami csoda folytán mentesítik őket minden felelősség alól, egy esetleges ellenőrzés, vagy baleset során, függetlenül az adott emelőgép állapotától. Ez nem így van. Gyakorlatilag, mivel létezik az általam már előzőekben említett ún. műszakos vizsgálat is, ezért ugyanúgy, sőt, fokozottabban felelősek a gép állapota miatt bekövetkezett balesetért, mint az általuk alkalmazott „papírgyáros”, aki ráadásul, ha esetleg még engedélye sincs rá, csak egy fecnit tölt ki, ami értéktelen, mindezzel veszélyeztetve az adott gépet használókat, és környezetüket, valamint anyagi javaikat. Igaz sok esetben egész „relatíve olcsón” kiállítják ezeket a papírokat, de ha jobban belegondolunk, hogy jogosultság hiányában, vagy szándékosan eltitkolt fontos műszaki hibák fel nem tárása miatt, akár maga az üzemeltető is készíthetne egyet, az sem érne kevesebbet. Jónéhány olyan biztonsági berendezés van egy-egy mai emelőgépben, ami ellenőrzésének elmulasztása, működésképtelenségének fel nem derítése miatt súlyos, esetleg halálos balesetek, komoly gépkárosodások előidézője lehet. Nézzük mi a helyzet a bírságokkal, amiket kiszabhatnak egy-egy munkavédelmi ellenőrzés során.

 

Mvt. 82. § alapján:
(1) A felügyeletek munkavédelmi bírságot (telephelyenként 50 000 Ft-tól 10 000 000. Ft.) alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.
(2) A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen
a) A munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása;
b) A időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása;
c) A balesetet okozó gép soron kívüli ellenőrzésének elmulasztása;
d) A kockázatértékelés elmulasztása I. veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetén (faipar ilyen!)
e) a szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya;
f) " veszélyes munkaeszközzel" végzett munka esetén a munkaköri alkalmasság esedékes orvosi vizsgálatának a hiánya is.
g) a munkavégzés 40. § (2) bekezdése szerinti összehangolási kötelezettségének elmulasztása

A bírság mértéke
Az alapösszeget meghatározott szorzók alapján kalkulálják, amelyeket a jogsértés súlyának (mind jellegét, mind időtartalmát tekintve), valamint részben az enyhítő körülmények figyelembe vételével határoznak meg. Haláleset esetén a szorzó akár tízszeres is lehet.
A munkavédelmi bírságot a munkavédelmi hatóság legfeljebb 20%-kal csökkentheti is, ha

  • a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított;
  • a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegése is közrejátszott,
  • a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósított meg.

Mint látható a munkavédelmi jellegű és időszakos kötelező gépvizsgálatok a munkavédelem legingoványosabbnak tekinthető talajain alapszanak, bízza hozzáértő szakemberre ennek elvégzését, ne kockáztasson. Óvja, saját, és munkatársai egészségét, testi épségét azzal, hogy megfelelően leellenőrzött, megbízható munkaeszközt használ.

 

Dénes János
okl. gépészmérnök, munkavédelem, ipari szakértő, műszaki kárszakértő
GD-36: Daruk, emeloberendezések, emeloszerkezetek szakértő
GD-39: Földmunkagépek szakértő
GD-40: Útépítőgépek szakértő

Itt az oldalon is megtalálhatók lesznek a földmunkagépek időszakos vizsgálatainak kérdésköre, útépítőgépek időszakos biztonsági felülvizsgálataira vonatkozó előírások, rakodógépek, kotrógépek, döngölők, árokásók, járműre szerelt rakodódaruk érdekességei, valamint az emelohátfalak, függesztőeszközök, és teherfelvevő eszközök, aknaperem emelő vizsgálatának érdekességei. Néhány mondatban szót ejtünk majd, a targoncák szerkezeti vizsgálatának, fővizsgálatának, biztonságtechnikai vizsgálatának érdekességeiről és a vonatkozó munkavédelmi törvényekről, és egyéb gépvizsgálati előírásokról, érdekességekről.