Szabványi és rendeleti háttér raklapemelő targoncákra vonatkozóan
MSZ 9721-4:2012: Emelőgépek időszakos vizsgálata. Gépi hajtású targoncák.
MSZ 16226:2012: Gépi hajtású targonca üzemviteli dokumentuma.
MSZ EN 3691-1: Ipari targoncák. Biztonsági követelmények és igazolásuk. 1. rész: Önjáró ipari targoncák, egyéb vezető nélküli targoncák, változtatható gémkinyúlású targoncák és teherszállító targoncák.
135/2004. (XII. 16.) GKM rendelet, az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet módosításáról.
A villástargonca az üzemi anyagmozgatás leggyakrabban használt anyagmozgató emelő szállító eszköze. Sok üzemeltető, targoncavezető nincs tisztában azzal, hogy ezen emelőgépek, targoncák, éppen azért mert közlekednek, szállítanak raklapemelő villájukkal, vagy egyéb munkaszerelékükkel megemelt terhekeket, jelentős mozgási energiával rendelkeznek, a munkahelyi balesetek fő okozói a statisztikák alapján. Az anyagmozgató emelőgépekkel kapcsolatos kutatások kimutatták, hogy mind az átlagos üzemórára eső balesetek számában, mind pedig azok súlyosságában is, gyakorlatilag az elsők közt vannak a villástargoncák, elsősorban mobilitásuk miatt, és a közúton közlekedő járművekétől lényegesen rosszabb állékonyságuk, futóművük, fékberendezésük (általában csak egy tengelyükön levő 2 kerekük fékezhető), és nem utolsó sorban ezekkel, és magas tömegközéppontjukkal összefüggő kedvezőtlen stabilitásuk okán is.
Miért is van szükség időszakos vizsgálatokra, minősítésre, miért fontos azok szakszerű elvégzésére különféle raklapemelők, targonca biztonságos üzemeltetése esetén?
Nézzünk egy egyszerű példát, egy olyan kis szerkezetet, ami látszólag felesleges, és amit pl. az emelőgép, targonca szakértő ellenőriz vizsgálatai során, ha rendesen elvégzi feladatát, pl. raklapemelő targonca vizsga során.
A biztonsági öv gyakran jelent gondot, mind a targoncavezető általi használata, mind utólagos eltávolítása esetén. Több haláleset mutat rá arra, targoncák borulása során, hogy a targoncából menekülő, kiugró targoncavezetőt éppen a számára biztonságot nyújtani szándékozó borulókeret nyomta agyon, annak ellenére, hogy tudvalevően ez az emelőgép típus gyakorlatilag átfordulni nem képes borulás esetén, mivel a villatartó szánrendszer nem engedi. A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 16/2008. FMM rendelet az alábbiakat írja ezzel kapcsolatosan:
Amennyiben fennáll a veszélye annak, hogy a munkaeszközön a kezelővel együtt ott tartózkodó munkavállaló a felborulás, illetve átfordulás miatt a munkaeszköz részei, illetve a padozat közé beszorulhat, részére olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, amely biztosítja ilyen esetekben az ülésben maradását.
- Az MSZ EN 1726-1:2001 még nem tartalmazta a targoncavezető számára használandó biztonsági visszatartó rendszer szükségességét, ez a későbbiekben kiadott MSZ EN 1726-1:1998/A1:2004-ben került rögzítésre. (Megjegyzés: visszavonták a szabványt, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell ismerni az adott targonca gyártásakor érvényben levő szabványt.)
Ennek értelmében már előírás, hogy Legyen visszatartó szerkezet az ellensúlyos emelőtargoncákon, a terepjáró targoncákon, olyan targoncák mindkét ülésén, ahol haladási irányban elhelyezett nem emelhető kezelőülés van és az oldal-rakodótargoncákon.
Mi történik baleset esetén, és mit tehet az emelőgépet üzemeltető?
Egy baleset, vagy haláleset, súlyos, elmarasztaló következményekkel járhat az emelőgépek üzemeltetői számára. Fontos tisztázni, hogy amikor bármilyen baleset történik, ott már nincs apelláta, a felelősök minden esetben igen komoly büntetésre számíthatnak a targonca munkavédelem szabályok megszegői. Nem mentesül senki, egy papírfecnit lobogtatva, hogy itt egy jegyzőkönyv, vizsga, hogy jó az emelőgépem, annak ellenére, hogy műszaki állapota láthatóan nem megfelelő. Gyakorlatilag az üzemeltető, fokozottabban felelős a targoncájával történt baleset esetén, mivel tudomása kell, hogy legyen a munkagépének baleseti jellegű hiányosságairól, mert pl. létezik egy targoncavezető által elvégzendő műszakos vizsgálat is, amiről honlapom más részében is említést tettem már. Az időszakos vizsgálat számára, az (Emelőgép Biztonsági Szabályzat) előírásai mellett főként az MSZ 9721-4 szabvány vonatkozik általában. Ennek folyamán ellenőrizzük, hogy az adott targonca üzemeltethető-e biztonságosan, a gyártói, rendeltetésszerű használat biztosított-e, működőképes állapotban van-e, megfelel-e a munkavédelem, a szabványok, és más rá vonatkozó egyéb előírások követelményeinek. Egy általános szabályt mindenképp tisztázni kell emelőgép, elektromos targonca, mindenféle targonca típusok üzemeltetésénél, függetlenül attól, hogy az elektromos raklapemelő gyalogkíséretű targonca, vontató targonca, használt elektromos gyalogkíséretű emelőtargonca, kézi magasemelő emelőgép, akár belső égésű motoros, vagy akkumulátoros kivitelű, a biztonságos munkavégzéshez szükséges műszaki állapotban szabad csak használni ezeket az emelőgépeket. A munkavégzésre használt targoncák üzembiztos állapotának feltétele, a futómű, hang-és fényjelző, fék- és kormányszerkezet, hidraulikus berendezés, valamint az elektromos és egyéb energiaforrás, targonca biztonsági berendezései rendszeres karbantartása, és ún. műszakos vizsgálata.
Mi is az a műszakos targonca vizsgálat és miért fontos?
Ezt tulajdonképp minden műszakkezdés előtt kell elvégeznie a targoncavezetőnek, illetve hosszabb távollét esetén napközben is meg kell ismételnie minden általa használt targoncán, vagy raklapemelőn. Az időszakos ellenőrzésnek ki kell terjednie, az emelőszerkezet hidraulikus részeire, rángatásmentes működés, szinkronmozgás, csőtörés elleni védelem, hidraulikus csővezetékek, gumik, az emelőberendezés mechanikus elemeinek, valamint az raklapemelő villák éppségének időszakos ellenőrzésére. Mindezt az emelőgép naplóba is dokumentálnia kell a villástargoncák, magasemelésű raklapemelők kezelőjének is, és amennyiben azt tapasztalja, hogy az meghibásodott, nem felel meg a biztonsági munkavédelmi előírásoknak, az egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez szükséges állapotnak, akkor le kell állítania, jelenteni a felelős vezetőnek. A műszakos vizsgálat elvégzésért a targonca vezető, kezelő felel, a szakszerűségért a szakterületi vezető, hiszen az üzemeltető feladata a targonca kezelésére vonatkozó szabályok betartása és betartatása a cég területén.
Mi az a kötelező időszakos vizsgálat, mi a lényege, miért fontos, ki végezheti?
Az emelőgép szakértő által végzett szerkezeti, és fővizsgálatok, vizsga, célja a műszaki állapot felmérése, esetleges karbantartások, hiányosságok, javítások meghatározása. A targoncát a tulajdonképpeni üzembe helyezése után, (márkafüggetlenül: Jungheinrich, Still, Linde, BT, Hyster, Toyota, Nissan, Komatsu, Mitsubish, stb.) időszakos vizsgálatoknak kell rendszeresen alávetni, így pl. szerkezeti vizsgálatnak, fővizsgálatnak, max. 5 évenként, pedig biztonságtechnikai felülvizsgálatnak. A fő- és szerkezeti időszakos vizsgálatok során kell vizsgálni a targonca, vagy raklapemelő, vagy magasemelésű raklapemelő, emelőtargonca, márkafüggetlenül, akár Jungheinrich gyalogkíseretű targonca, akár más gyártó által gyártott emelőgép, szerkezeti elemeit, kopás, teherbírás, sérülés, alakváltozás, vagy egyéb rendellenesség felderítése, a biztonságos üzemeltehetőség, és működőképes állapot feltérképezése céljából, ezenkívül a fővizsgálatok során azt is időszakosan ellenőrizni kell, hogy megtörténtek-e a szükséges minősítések, szerkezeti vizsgálatok, és az ott jelzett esetleges hibákat kijavították-e, valamint azt is fontos, hogy egyben szerkezeti vizsgálatnak is minősül a fővizsgálat, ami tulajdonképen annak egyfajta üzemi terheléses, túlterheléses teherpróbákkal kibővített változata. Elvégzéséről jegyzőkönyv készül, amelyet az emelőgép kísérő dokumentációjának, vagy üzemviteli dokumentációjának mellékleteként kell csatolni. Emelőgép időszakos vizsgálata kizárólag ellenőrző jellegű, ezen kívül a targonca karbantartások, időszakos javítások segítik mindössze a targoncák előírt műszaki állapotának fenntartását. A targonca helyszíni vizsgálat után a jegyzőkönyvek nyomtatott, korrekt, digitális formában kerülnek átadásra.
Biztonságtechnikai biztonsági vizsgálat esetén kell időszakosan ellenőrizni az alábbiakat:
- a targonca szervíz, karbantartási, vizsgálati rendszert, kísérő dokumentációt,
- az új, vagy használt targonca védettségét a használat közben veszélyt jelentő okok, tényezők oldaláról, (pl. ha zárt térben üzemel, egy belsőégésű motoros targonca, akkor erre a célre kialakított konstrukciója kell legyen, vagy elektromos targonca alkalmazható, hiszen a gyártók elektromos targoncái ott vannak igazán az első helyen, ahol a légszennyezés, valamint a zaj esetleg nem megengedett. Esetenként egyéb intézkedést lehet bevezetni, de ez targonca munkavédelem terén jártas szakértő bevonást igényel),
- a villástargonca munkavédelmi minősítő bizonyítványát, régi használt targonca esetén, újabbakon EK-konformitási nyilatkozatot,
- biztonsági szerkezetek szabályos működését, és, hogy nem alakították-e át a targoncát az eredeti konstrukciójához képest,
- a biztonsági biztonságtechnikai vizsgálat nem azonos sem a fővizsgálattal, sem a szerkezeti vizsgálattal, elvégezhetők együtt, de egy jegyzőkönyvön belül, külön fejezetekben kell ismertetni a rájuk vonatkozó megállapításokat,
- a legfontosabb tényező, az anyagmozgatásra használt targonca, és a kiszolgált technológia összeférhetősége, annak feltárása, hogy a targoncát rendeltetésének, előírt műszaki jellemzőinek megfelelően használják-e, környezete megfelelő-e, a munkavédelem által előírtak és a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételek kielégítéséhez,
Időszakosan 5 évente kell elvégezni, fontos szabály, hogy meg kell ismételni az alábbi esetekben:
- az anyagmozgatás során használt targonca üzemeltetési körülmények lényeges megváltozása,
- sérülés, durva meghibásodás a teherbíró szerkezeten,
- munkavédelem által előírt biztonságot alapvetően befolyásoló módosítás, javítás történt,
- targonca állapotára, konstrukciójára visszavezethető baleset, vagy környezetének lényeges megváltozása,
Üzemi csoportszám, és a felülvizsgálatok időköze
| Üzemi csoportszám | Szerkezeti vizsgálatok időköze | Fővizsgálatok időköze |
|---|---|---|
| 1 | 1800 üzemóra, vagy 8 hónap | 4800 üzemóra, vagy 24 hónap |
| 2 | 1400 üzemóra, vagy 7 hónap | 4200 üzemóra, vagy 21 hónap |
| 3 | 1200 üzemóra, vagy 6 hónap | 3600 üzemóra, vagy 18 hónap |
| 4 | 800 üzemóra, vagy 4 hónap | 2400 üzemóra, vagy 12 hónap |
| 5 | 400 üzemóra, vagy 3 hónap | 1200 üzemóra, vagy 9 hónap |
Üzemi csoportszám, és a felülvizsgálatok időközének összefüggése táblázatosan
Az üzemi csoportszámot az üzembe helyezéskor határozzuk meg, az üzembe helyezési jegyzőkönyvben, és a kísérődokumentációban kitérünk rá. Ha a targonca üzemeltetési körülményei lényegesen megváltoznak, szükség szerint módosítja a szakértő az üzemi csoportszámot. Megállapításához használunk terhelési tényezőt, és működési idő fokozatot. A terhelési tényező, egy (0-0,8 feletti-ig) szám, amivel a targonca leterheltségét fejezzük ki, a működési idő fokozat, a targonca és részeinek, működési összideje (terhelten, vagy terheletlenül (terheletlenül csak a régi szabvány szerint néztük főként)). Hűtőházakban, kiépítetlen, esetleg rosszminőségű úton, rakodókon, rámpákon, emelkedőkön üzemelő targoncákat a terheléstől függetlenül a 0,8 feletti terhelésfokozatba kell sorolni.
Mindenféle targoncák esetén az alábbi szolgáltatások elvégzését vállaljuk főként Budapesten és az ország területére kiterjedően, márkafüggetlenül (akár Jungheinrich, Still, Linde, Hyster, Toyota, Nissan, Komatsu, Mitsubishi):
Vállalt emelőgépek fajtái, targonca típusok: (emelőtargonca, elektromos targonca, raklapemelő, tolóoszlopos emelőtargoncák, dízel homlokvillás belsőégésű motoros targonca, elektromos komissiózó, vontató targonca, oldalemelésű, ellensúlyos, vezetőüléses, vezetőállásos emelőtargonca, magasemelésű raklapemelő, elektromos homlokvillás emelőtargonca, vagy kézi villás raklapemelők, elektromos targonca (akkumulátoros, és kézi működtetésű), konténermozgató targonca, négyutas homlokvillás targonca, új és használt szűkfolyosós, tolóoszlopos targonca, raklapfelrakó autómata targonca, gyalogkíséretű targonca, alacsonyemelésű, magasemelésű, magasraktári elektromos forgóoszlopos targonca, kézi hidraulikus raklapemelő targonca béka, alacsonyemelésű raklapszállítók, raklapemelők, márkafüggetlenül: Jungheinrich targonca, Still targonca, Linde targonca, Hyster targonca, Daewoo, Toyota targonca, Nissan targonca, BT targonca, Komatsu targonca, Mitsubishi, Clark, Yale, stb.)
Amennyiben a targonca konstrukciója megváltozik ismételt munkavédelmi minősítő (akkreditált labor által végzett) vizsgálatnak kell alávetni!
- targonca vizsgálati üzemi csoportszám besorolás szerinti ütemezés meghatározása,
- targonca munkavédelmi üzembe helyezés, raklapemelő targonca vizsga, márkafüggetlenül: Jungheinrich, Still, Linde, Hyster, BT, Toyota, Nissan, stb.),
- gépkönyvek, targonca dokumentációk, munkavédelmi minősítő bizonyítványok beszerzésében közreműködök,
- targonca üzemeltetéssel kapcsolatos emelőgép nyilvántartás vezetése,
- időszakos szerkezeti vizsgálat fővizsgálat, munkavédelem által előírt jelölések, szükséges piktogrammok pótlásával, márkafüggetlenül: Jungheinrich, Still, Linde, Hyster, BT, Toyota, Nissan, Daewoo, Komatsu, Mitsubishi, Clark, Yale, stb.)
- időszakos biztonságtechnikai biztonsági vizsgálat: általában 5 éves periódusban, vagy gyártó előírásainak megfelelően, márkafüggetlenül: Jungheinrich, Still, Linde, Hyster, BT, Toyota, Nissan, Daewoo, Komatsu, Mitsubishi, Clark, Yale, stb.)